Sylen & Vanda

Tárgy: Sylen & Vanda Csüt. Aug. 25, 2011 10:25 am

Ma sem bírok aludni, ezt komolyan nem hiszem el... mért kell nekem még éjjel is gondolkodnom? Felülök az ágyban és körbenézek, mindenki alszik csodás. Belebújok az iskolai taláromba, és hangtalanul kióvakodok pálcámmal a kezemben a folyosóra. Nem látok senkit, így feljebb veszem az irányt, és elsétálok a szükség szobája előtt, hogy lehetőleg senki ne találjon meg és ne büntessen amiért nem tudok aludni. Belépek, és magamra csukom, letelepedek egy kanapéra és töltök egy teát, az asztalon lévő kis kancsóból, itt elteázgatok magammal, csak elálmosodom majd... Belekortyolok a teámba, és pálcámat meglengetve színes fénylabdákat bűvölök elő a semmiből, és azokat kezdem el tologatni, meg rakosgatni, és kirakok belőlük a levegőbe egy rózsát. Hát fél órába telik, de a végeredmény szép....

Tárgy: Re: Sylen & Vanda Csüt. Aug. 25, 2011 10:45 am

Mindig is szerettem az éjszakát, sokkal nyugodtabb, ilyenkor senki nem rohan, csend és nyugalom van mindenhol. Kivéve nálunk. Egyik szobatársam sem egy korán fekvő típus, így még éjfél körül is a legtöbb valahol kinn csatangol, aki meg itt van, az sem alszik.
Én sem tudok, de ekkora felfordulásban tanulni is képtelenség... Felkapom a rúnaszótáramat, meg a pergament amire a beadandó dolgozatomat írom, és inkább keresek valami nyugodtabb zugot.
Iskolai talárban vágok át a folyosókon és célirányosan a szükség szobája felé tartok, de csalódottan kell megállapítanom, hogy valaki már van benn.
~Na nem baj... Bárki is az, nekem nagyobb szükségem van a helyre...~
Határozottan benyitok, majd megtorpanok.
- Oh.. szia... Te vagy az? -

Tárgy: Re: Sylen & Vanda Csüt. Aug. 25, 2011 10:54 am

Éppen ezekkel a fura kis izékkel játszom, mikor megérzem hogy valaki be akar jönni, és beengedem, miért ne tenném? Az érkezőt nehezen ismerem fel, mert félhomály van, de aztán mégis megtörténik a csoda, és észreveszem Sylent.
- Szia Sylen, igen én vagyok az - mosolyodom el, egyetlen kedves mardekáros ismerősöm a lány, már évek óta. Végigpillantok rajta, látom hogy valahova készült a könyvvel és pergamennel.
- Mit tanulsz ennyire amit a káhátokban nem lehet? - érdeklődök enyhe kíváncsisággal, és eltüntetem a ragyogó rózsát, és inkább fényt varázsolok, hogy lásson írni. Nekem gyógynövénytant kellene tanulnom, de nincs hozzá semmi kedvem meg indíttatásom sincs. Na meg a legfontosabb hogy nem találom a hatodikos könyvem, ami kellene a dolgozathoz. Valahol otthon lesz talán...

Tárgy: Re: Sylen & Vanda Csüt. Aug. 25, 2011 11:02 am

Beljebb sétálok és még épp tudok egy pillantást vetni a pulzáló fényekből kirakott rózsára mielőtt eltűnik.
- Szép kép volt - jegyzem meg, majd letelepedek a párnákra és az asztalra terítem a pergament és kinyitom a könyvet. Na nem bunkóság, az mellett, hogy a dolgozatot írom, még tudok figyelni Vandára, tehát... Különben meg már régebb óta ismerem, van néhány közös óránk.
- Rúnatan - bökök a könyvre, majd tintába mártom a pennát és írni kezdek, fura, mások számára érthetetlen krikszkrakszokat, de nekem már csak néha kell a szótárba pillantanom.
- És nem lehet a klubhelyiségben, mert ott szokás szerint kedves háztársaim randalíroznak. Holnap meg nyígni fognak, hogy inkább be se mennek órára ,mert nincs kész semmijük - vállat vonok, mert igazából nem zavar a viselkedésük, hisz amit kell azt megcsinálják, csak pontosan tudják hol van a határ és néha idegesítően a szélén táncolnak.
- Egyébként mesélj mi van veled? - pillantok rá futólag, majd írok tovább.

Tárgy: Re: Sylen & Vanda Vas. Aug. 28, 2011 5:47 am

Nem hittem volna hogy még látja, de azért kis mosollyal szerényen veszem tudomásul a dicséretet.
- Köszi, igazából csak unatkoztam, és a rózsa már egyszer sikerült... - jegyzem meg, mert próbálkoztam mással is, de az még nem sikerült. Ami késik az nem múlik, szóval majd a a cicát is összerakom valahogyan....Figyelem, hogy elhelyezkedik, nem az első eset hogy ide jön tanulni ha nem hagyják a háztársai. Bár nem mindegyik olyan szörnyű, de azért én is inkább kikerülöm őket ha lehet, nem kötnék bele egyikbe sem.
- Jah, még nem fejezted be? Én tegnap leadtam... - jegyzem meg, és belepillantok hogy hol tart. Bele nem szólok, én is utálom ha belebeszélnek hogy mit írjak úgyhogy ezt én sem teszem.
- Jah a suli alfahímei randalíroznak? - kérdezem, mert elég jó hírük van. Vagyis rossz, de nincs olyan ember aki már ne hallott volna róluk. A megszólalásra elmosolyodom azért van amijük kész van, hiszen Bájitltanon meg Sötét varázslatok kivédésén ők is gyakori jelenségek.
- Semmi, ma éppen nem bírok aludni, amúgy unalmasnak telnek a napjaim. A házunk kissé kihalt, és nincs társaságom... a te házadbeliektől inkább félek, a griffendélesek meg túl harsányak nekem... - vonok vállat.

Tárgy: Re: Sylen & Vanda Hétf. Aug. 29, 2011 9:16 am

- Nekem még nem sikerült leadnom, egy kissé elcsúsztam más tárgyakkal is - magyarázom elmaradásom okát és kikeresek néhány rúnát a szótárban, leginkább csak a biztonság kedvéért.
- Meg bevállaltam egy kutatómunkát, ami ha jól sikerül kiváltja az évvégi RAVASZom, tehát most gőzerővel azzal foglalkozom - mesélem.
- Nem éppen randalíroznak, csak nem bírnak magukkal - automatikusan is védem háztársaimat, mert nem gondoltam igazán komolyan az előbbi elszólásomat. Nem olyan rosszak ők, főleg ha egy oldalon állunk.
- Tudod, ha MArdekáros lennél könnyebben megértenéd, hogy mit miért tesznek. Igaz, hogy néhány húzásukra nincs értelmes magyarázat, de a legtöbbre van. gondolom neked is feltűnt, hogy a többi ház nem igazán kedvel minket - erre már kénytelen vagyok felnevetni, mert a nem kedvel egy kissé talán túl gyenge megfogalmazás volt a részemről. Leteszem a pennát és felé fordulok.
- Te kivétel vagy, meg talán akad még egy kettő, de az előítéletekkel nehéz harcolni, egyszerűbb olyanná válni, mint amilyennek mindenki látni akar. A fiúk nos meg hát... Kicsit tovább fejlesztették a mardekárosokról alkotott alap teóriát.
- Ha unatkozol, felénk mindig történik valami - kacsintok rá. - Egyszer majd lerángatlak magammal a klubhelyiségbe, persze csak ha van hozzá merszed - nevetek fel, ezt én se gondoltam igazán komolyan. Keresztbe lenyelnék... Persze ha van vele valaki az más...

Tárgy: Re: Sylen & Vanda Szer. Aug. 31, 2011 5:25 am

- Jah, értem. Én most hála merlinnek végre utolértem magam, és minden beadandó rendben van - mosolygok, majd kicscit felvonom a szemöldököm, ezt én is bevállaltam...
- Csak nem a Gyógynövénytant vállaltad be? Én azt, és már félig készen van, már csak még egyszer 15 oldalt kell írnom róla. Gyakorlatilag a teljes anyagot fel kell benne használni tömörítve, kézírással, az benne a macerás - mosolygok, szeretek elmolyolni ilyen dolgozatokkal, mert lekötik a figyelmem, és nem kell másokkal törődnöm. Barátokból amúgy sem állok túl jól, még házon belül sem.
- Értem, értem. - jegyzem meg inkább, nem akarom megsérteni Sylent, én nem ismerem a társait, csak hallottam pár dolgot, és láttam, de nem tudom mi van mögötte, vagy mik az indokok. Nem is akarom tudni, döntöm el magamban, jobb az édes biztonságos tudatlanság, ha már róluk van szó.
- Néha nagyon tudok örülni hogy nem vagyok az. Persze, én nem vonom kétségbe, ők biztosan tudják mit miért tesznek, de tény hogy nem vagytok valami népszerűek. A jelenlévők mindig kivételek - kuncogok fel én is, mert ugye ő is mardekáros, mégis kedvelem, és megbízok benne.
- Nehéz, és észrevehető az elszigetelődés is, hiszen mi se nagyon barátkozunk más házakkal, leginkább házon belül marad minden. Nem képesek túllépni egy képen, és mögé nézni, de a legtöbb ember már csak ilyen, nem lehet velük mit csinálni - sóhajtok fel, és elkezdem összerakni a fény cicát. Hátha ma sikerül.
- Ehm, szerintem ez egy nagyon nem jó gondolat Sylen, engem ott megennének vacsorára - nevetek fel, mert nincsenek illúzióim. Vannak páran akik kedvesek és jófejek, lássam Sylen, de a legtöbbje, nem hazudtolja meg magát, főleg nem az Alfahímek...

Tárgy: Re: Sylen & Vanda Szer. Aug. 31, 2011 7:01 am

- Gyógynövénytant? - még a gondolatra is elfintorodtam. - Semmi plusz munka olyasmiből, aminek a gyógyításhoz bármi köze van - morgom halkan, remélve Vanda nem hallja meg, kínos kérdéseket vethetne fel a dolog. Nem sok mindent meséltem eddig neki a családomról, leginkább csak iskolai dolgokról, vagy érdekességekről szoktunk beszélgetni. ÉS nem feltétlen szeretném, hogy ez megváltozzon.
- Nem, én rúnatanból vállaltam el a különmunkát és tényleg nemsokára kész vagyok. Az egész nyaram ráment a kutatásra, de nem is baj. Legalább valamivel lekötöttem magam.
~A temetés után... ~ Egy pillanatra elkomorodtam nagybátyám halálán, de aztán elhessegettem az emlékképet.
Lassan elmosolyodom Vanda magyarázatát hallva. Ennyire rossz lenne a mardekárba járni? Nem hiszem... Én élvezem a dolgot.
- A legtöbb ház összetart, de azért tartják egymással a kapcsolatot, nekünk csak a mardekár van, ritka madár az olyan, aki más házakból szóba áll velünk.
A lebegő fénypamacsokat érdeklődve figyelem, néha én is szívesen bíbelődök ilyesmivel.
- Tudod, ha velem jössz, akkor békét hagynak neked... Vagy kipróbálhatják, miért is nem érdemes belém kötni - nevetek fel. Legtöbbször nem vagyok agresszív, de néha kénytelen vagyok kiállni magamért. És eddig még én kerültem ki jól az ilyen helyzetekből...

Tárgy: Re: Sylen & Vanda Kedd Szept. 06, 2011 8:56 pm

- Hát akkor ez nem talált. Én abból vállaltam el a kutatást, mivel semmi kedvem vizsgázni belőle, és a Ravasz nehéz, inkább kiváltom egy saját magam által összeállított kutatás anyaggal, ez egyszerűbb, és ugyanúgy megkaphatom érte a maximális jegyet - jegyzem meg, mivel nem tudom mi baja a gyógyítással, de nem firtatom. Jóban vagyunk, néha lógunk együtt, de a magánéletéről sosem beszélt, az enyém meg nem igazán érdekes, így én sem. Ez egy ideális állapot, és elég.
- Mondjuk úgy jó, ha nincs más programod, akkor tényleg be lehet fejezni egy ilyen nagyobb kutatást, bár én rúnatanból megelégszem egy V-vel is nem fogok belőle vizsgázni. Annyira nem megy jól - mosolyodom el, mert kb a rúnatan az egyetlen óra ahol Sylen mellett ülök, és ahol közösen szoktunk dolgozni.
- A hollóhát annyira nem, nálunk nagyon sokat húznak a hugrabug felé, nekem megy teljesen mindegy, én az embert nézem nem a házat. És a mardekárban is akadnak érdekes alakok, akik nem gonoszak, mint pl te. - jegyzem meg kis mosollyal, mert azért még Sylennek együtt se nagyon mennék vissza oda le a pokolba.
- Hah, eltitkolt agresszív hajlamok? Sylen nem néztelek ennyire erőszakosnak - nevetek fel én is, mivel abszolút viccnek szántam, és tudom hogy ő is annak veszi. Sylen minden csak nem erőszakos, agresszív állat, mint egyesek...
- Nem hiszem hogy az Alfáitok örülnének - teszem még hozzá mosolyogva, köztudott hogy ők a mardekár urai.

Tárgy: Re: Sylen & Vanda Szer. Szept. 07, 2011 9:42 am

- A gyógynövénytan vizsga egyáltalán nem vészes - jegyeztem meg, mert hát tényleg nem találtam annak. Csak egy rakat növény amiknek a különleges tulajdonságait már évekkel ezelőtt megtanultam. De akármennyire is egyértelmű volt nekem a dolog eszemben sem volt Vanda munkáját lebecsülni.
- Bár ha egy különleges növényt választasz, na az okozhat fejtörést. Főleg ha nem találsz hozzá könyveket a könyvtárban. Mint én... - nevetek fel, mert az tényleg vicces volt.
- Nyáron küldtem egy listát a könyvtárba, hogy mikre lenne szükségem a kutatásomhoz, erre küldtek belőle néhány könyvet de a felét nem tudták beszerezni, ráadásul néhányról még a tanár sem hallott! - mesélem mosolyogva, bár azt az apró tényt elhallgatom, hogy egy kisebb vagyontól szabadultam meg, mire sikerült beszereznem a könyveket, de legalább eggyel kevesebb Ravaszom maradt, ami nem hátrány, hisz annyi van még a nyakamon így is...
- Igen a mardekárban vannak azért érdekes alakok - térek át a másik témára. - És fogalmad sincs mennyire agresszív tudok lenni - komorodok el egy pillanatra. Na igen azt a nyári családi veszekedést senkinek sem kívánom. Egy igazi párbaj, vérre menő, ráadásul a saját apámmal.
- Egy cseppet sem érdekel, hogy a srácok mit engednek meg és mit nem. Igaz, hogy ők ott a kiskirályok, de... Egyrészt lehet őket kezelni... Másrészt meg... - vállat vonok. sosem voltam hajlandó félni tőlük, és ezt nem most fogom elkezdeni.
- Amúgy meg csak egy ajánlat volt - visszafordulok inkább a fordításomhoz és gyorsított iramban látok neki a fordításnak.

Tárgy: Re: Sylen & Vanda Vas. Szept. 18, 2011 5:23 am

- Nem az hogy vészes, csak nagyon alapos, és ha lehet ezt kihagynám hogy tudjak készülni másokra, mint a rúnatanra, nekem nem megy olyan könnyedén mint neked, szóval kell rá az idő míg felkészülök. Meg a bájitalokhoz is készülnöm kell ezerrel ha jó jegyet szeretnék - mosolyodom el, mert nem ártana, ha mondjuk ilyen irányban szeretnék tovább haladni akkor kellene az a Ravasz belőle, bár nem mondom, félek egy kicsit tőle.
- Igen, az megvan, és nagyjából a könyveket is összeszedtem hozzá, bár azért még van mit írnom hozzá. Lényegében egy csomó könyvet kell összemixelni, és saját szavakba burkolni és kész is vagyok vele - jegyzem meg, és a macska feje megvan közben, és lassan alkotom hozzá a testét is, hátha most nem olyan lesz mint egy krumpli...
- Rúnatan nehezebb és ritkásabb tudomány mint a Gyógynövénytan, kevesebb irodalom is van belőle, de nem vagyok benne biztos. Valószínű a Mágikus Könyv Tár talán jobban el van eresztve a témában... - tűnődök, és integet még párat a pálcámmal, de most se sikerül igazán a cica, nem formás a teste, hanem olyan....maszlagos. Sóhajtva tüntetem el, majd legközelebb. Mindig csak legközelebb.
- Vannak, és be kell valljam, némelyik elég mutatós is, annak ellenére hogy Mardekáros - kuncogok fel, majd mikor látom hogy elkomorodik, és megjegyzést tesz inkább egy bocsánatkérő mosolyt villantok fel.
- Ne haragudj, nem akartalak megbántani vagy megsérteni, csak még sosem láttalak agresszívnek - magyarázkodom, semmi kedvem nem lenne kipróbálni melyikünk az erősebb. Gyanítom nem én lennék, mivel nekem nincsenek sok száz évre visszanyúló gyökereim.
- Végül is, nekem sem számít amíg engem kihagynak belőle. Sosem folytam bele más házak belső konfliktusaiba, és nem most szeretném elkezdeni ha nem muszáj.
- Értékelem az ajánlatodat Syl, de tényleg. De még élni szeretnék - mosolygok rá jó kedvűen, alapvetően mindig jókedvű vagyok, csak néha elég gyorsan le tudják rombolni.

» Bella&Sylen
» Thylane és Antonyn & Sylen
» Anthonyn & Vanda
» Anthonyn & Vanda II.
» Vanda Walvin