Ryle Ever Smith

Alapadatok
Név:Ryle Ever Smith
Becenév: Ry
Nem: Lány ^^
Kor: 17
Születési hely, idő: Ausztrália, Gold Coats 1958
Ház: Hollóhát
Foglalkozás: Állatorvos
Származás: Félvér
Családtagok: A szüleimmel levelezek.

Jellem:
Gonosz, de egyben jó fej vagyok. Ezt úgy lehet értelmezni, hogy ha kihívnak engem párbajra, mindig a legsötétebb oldalam mutatkozik meg, de szeretek segíteni másokon. Úgy érzem, hogy a Teszlek Süveg a legjobb helyre rakott, mert nem akartam a nagyképű Mardekár-osok közé tartozni.

Kinézet:
Szőke, vállon aluli hajam, mindig bekeretezi rejtélyes arcomat. Bőröm napsütötte barna, de télen mindig kifakul, és ugyan olyan fehér bőröm lesz. Vékony testalkatomra büszke vagyok, mert minden ruha jól áll nekem.

Pár apróság

Legnagyobb félelem: Az, hogy egyszer pálcapárbajban meghalok
Legszebb emlék: Amikor megérkeztem Roxfortba
Legrosszabb emlék: Amikor el kellett hagynom a barátaimat
Cél, amit el szeretne érni: Hogy az állatorvosság, és a varázslás ugyan úgy menjen. Profi módon.
Képesség(ek): Erőmágia , Fénymágia
Pálca: Nyárfa/14 hüvelyes/Sárkányszívizomhúr feszül benne

Történet:
1958. Ausztrália, Gold Coast


Megszülettem. Az első találkozásom azzal, akinek a méhében fejlődtem. Először, egy fehér köpönyeges férfit láttam, majd egy nőt, aki egy ágyon feküdt. Elvágták a köldökzsinórt, és odaadtak a nőnek. Felpillantottam, és láttam egy ugyan olyan korú férfit. Rájöttem, hogy a nő táplált engem, és a nőt támogatta a férfi.
~ Milyen összekapcsolt házasság. Támogatják egymást. ~
Gondoltam, és vissza fordítottam a fejemet anyámhoz, mert azt hittem, hogy a szorítása, kitöri a nyakamat..


1967. Ausztrália, Gold Coast


9 éves vagyok, általános iskolába járatnak a szüleim. Nagyon imádok tanulni, ezért néha strébernek szólítanak a suliban. Már volt 2 „pasim”, de csak 2 hétig jártunk. A suliban, a fiúk, engem és egy másik lányt, szólítanak szexi-nek, egy Samantha nevű lányt. Vetéj társak vagyunk, de eddig én nyertem. Egy nap, amikor hazamentem a suliból, és fel akartam menni a szobámba anya és apa fent vártak. Ez sosem volt jó jel, de most kivételesen örültem nekik, mert a szobámban rend volt és nem szidhattak le. Az ágyamon ültek, és kirobbanó energiával ültem le eléjük egy puffra.
- Sziasztok. Miről szeretnétek beszélni?
Kérdeztem őket és éreztem az égető pillantásukat a szememben. Kérdőn néztem rájuk, mert kínos csend következett, majd anya megmukkant.
- Kaptunk egy levelet a Roxfortból, és az áll benne, hogy meghívást kaptál egy varázsló iskolába. Jövőre már oda fogsz járni.
Mondta ki egy szuszra, majd apára nézett. Azt akarta, hogy folytassa a szembeszédet, amiből nem értettem semmit.
~ Roxfort? Varázsló suli? Meghívás egy új iskolába? Mit jelentsen ez? ~
Kérdeztem magamtól, majd értetlen fejet vágtam megpecsételve gondolatomat. Apa persze rögtön kiszúrta hogy nem értelmes számomra az, amit anya mondott az előbb, így lefordította gyereknyelvre:
- Átköltözöl egy iskolába, és egy ideig ott fogsz lenni. Pontosabban a nyári szünetekben leszel itthon. Én és anya varázslók vagyunk.. Khm.. Anyád boszorkány, és azért van ez az iskola, hogy megtanítsanak mindenre, ami pálcával történik. Érted?
Kérdezte apa, majd bólintottam. Rájöttem, hogy Samantha egyedül marad, és azt fogja hinni, hogy elmenekültem előle.
~ Ez nem igazság! Miért mindig én szívok? ~
Kérdeztem és mondtam anyáéknak hogy hadjanak egy kicsit magamra, de anya bent maradt és egy varázslatot tanított. Azt mondta, csak vész esetén használjam. Mivel, hogy pálcám még nem volt, csak a csuklómozdulatot mutatta meg, utána egyedül hagyott, hogy feldolgozzam, de közben neked írtam Naplóm! Csak benned bízhatok, és tudom, ha elolvasnak, te nem árulsz el semmit! Te mindig hű barátom maradsz, és az is leszel sokáig!


1968. Roxfort


Az első évem a Roxfortban.Amikor leszálltam a vasútról, egy nagy, magas, tömzsi bácsi fogadott. Szakálla sötétbarna, akár a kutyám szőre, ezért egy kicsit kezdtem sajnálni, hogy beleegyeztem ebbe a suli dologba. Amikor oda értem egy nagy kastély féleséghez, Hagrid eligazított, hova kanyarodjak be, melyik lépcsőn menjek fel, tehát egyszerűen tól sok információ volt számomra. Búcsúzóképpen adott egy Nyárfa pálcát, ami 14 és fél hüvelyes volt, aminek a belsejében Sárkány-Szívizomhúr feszült. Egy kicsit undorítónak találtam, de utána megfogtam és az eligazítás szerint az épületbe léptem. Amikor megérkeztem a célhoz, egy „sas” ajtó volt, ami körbe körbe forgott. Beléptem a sárkány lábaihoz, 90 fokot köröztem vele, majd kiléptem. Egy irodában találtam magamat ahol sok könyv lapult a polcon, és egy papagáj szerű madár kalitkába zárva énekelt. Egyszer csak egy ősz férfi jelent meg a könyvespolcok mögül, és köszöntött:
- Jónapot ifjú hölgy. Maga Ryle Ever Smith?
- Igen uram, én vagyok.
Mondtam tisztelet tudóan majd rám szólt:
- Dumbledore vagyok. Szólíts így. Holnap reggel, a Teszlek Süveg átrak a megfelelő házba. Addig ezt az éjszakát Hagrid-al kell töltened. Remélem nem sértődsz meg.
- Á, de hogy is. Örülök ha valahol meg tudok szállni ma éjszakára.
Mondtam, és Dumledore felnevetett. Nem tudtam most mire gondol, de valahol éreztem, hogy a jövőbeli házamról gondolkodik, vagy esetleg sejti, hova kerülök? Lehet, de nem biztos.


Másnap..


Éjszaka nagyon rosszul aludtam, mert Hagrid kutyája, Agyar engem nyaldosott. Végül is 5 órát tudtam aludni, ami elegendő volt ahhoz, hogy ne legyen karikás a szemem. Hagrid tisztelet tudóan kiment, amíg felöltöztem, és amikor végeztem, rögtön rángatott, mert elkésünk. Szedtem a lábamat, ahogy tudtam, de lépést tartani egy 3 fejjel magasabb emberrel, nem könnyű. Végül időre beértünk a terembe, és az elsősöket hívták ki. Én a 6. voltam a listán, így nagyon izgultam, hogy milyen házba kerülök. Kimentem és Dumledore a fejemre helyezte a Teszlek Süveg-et, majd így szólt egy hang a fejemről:
- Hmm.. Érdekes.. Agyafúrt, ravasz, mégis kötődik a tanuláshoz. Én úgy érzem, hogy a tanulást jobban szereti, mint hogy kimutassa ezt a benső tulajdonságát. Smith kisasszony, az ön a Hollóhát tanulója!
A Hollóháti asztal örjöngött, a többiek tapsoltak. Dumbledore levette a fejemről Teszlek Süveg-et, és leültetett a Hollóhát elsős tanulói közé. Rögtön össze is barátkoztam egy lánnyal, aki két évvel idősebb volt nálam és Isobelle-nek hívták. Nagyon aranyos volt, és még páran azt mondták hogy nagyon szőkék vagyunk. De a Hollóhátban csak a hajunkra mondhatták, hogy szöszi, mert az a felsőbbrendűség kimutatásának a legfelső foka lenne..


1975. Roxfort


Heted éves vagyok, Isobelle boszorkány lett, és csak az vígasztal, hogy ide jár néha meglátogatni, és folyamatosan levelezünk. E nélkül nem tudnék itt maradni, mert nála jobb fej lányt nem láttam. Így élem napjaimat a Roxfortban, és annyit tanulok, amennyit tudok..

Hmm... Csak egy darabig jutottam el, de ejnye-bejnye... Először is kapj elő egy helyesírási szabályzatot, és nézd át az előtörténeted, mert telis tele van hibákkal, amik szinte már olvashatatlanná teszik.

Másodszor: Félvér, kórházban született, de később már "Én és anya varázslók vagyunk"... Most akkor döntsük el. Ha aranyvérű, nem született kórházban, ha félvér, anya vagy apa nem varázshasználó.

Harmadszor: Cuki, hogy a gyermek ilyen szép és összetett mondatokban gondolkodik az első napján, de ez még egy varázslógyerektől is irreális.

Negyedszer: A jellemrajz jellemet ír le, nem a karaktered gondolatait. Vegyük ki szépen belőle a "nem akartam nagyképű mardekáros lenni" jellegű dolgokat, és bővítsük... Mondjuk az én kedvemért öt darab összetett mondattal.

Ötödször: Miért kellett a karakterednek Hagridnál tölteni az éjszakát? És Dumbledore miért csevegett vele úgy, mintha régi barátok lennének?

Egyelőre ezeket javítsd, aztán átnézzük a többit is. Addig is a karaktert ELUTASÍTOM!